Lélegzetelállító űrvárosokat álmodtak a tudósok a hetvenes években

Ezekben a napokban kapcsolják a nemzetközi űrállomáshoz annak új, csinos felfújható toldalékát, a BEAM-et.

Bizonyára a technika egyik csodája a mintegy 4 méter hosszú, 3 méter átmérőjű szobácska, amely számos kísérlet alapjául szolgál majd, de azért az esemény kapcsán ne feledkezzünk meg arról, hogy korábban némileg merészebb terveket is dédelgetett az emberiség.

Az Economist egyik online melléklete most felidézi a hetvenes évek közepét, amikor is a NASA és a Stanford Egyetem kutatói, mérnökei és elméleti oktatói összedugták a fejüket, hogy szerintük hogyan fognak kinézni majd az emberiség leendő űrvárosai.

Az okos emberek akkor három lehetséges modell mellett tették le a voksukat.

A legrealisztikusabb elképzelés az úgynevezett Stanford Torus volt. A két kilométer átmérőjű, lyukas közepű fánkra emlékeztető szerkezet tízezer embernek adna otthont, és a fákkal, tavakkal, rétekkel inkább lenne egy park, mint egy űrhajó. A város forgásban lenne, ez biztosítaná a gravitációt.

A Bernal Sphere-t hasonlóan tágasnak tervezték, de alakja nem fánkot, hanem hengert formáz. A külső gyűrűkbe termőföldeket, mezőgazdasági termelést vizionáltak a tudósok. Az elképzelés radikális elemei közé tartozott a „föld” és az „ég” átértelmezése. Az előbbi a csőnek a belsejét jelentette, míg a fény a cső nyitott végeiből, tükrözve érkezett volna.

Mezőgazdasági termelés a külső gyűrűkben

A legambiciózusabb kétségkívül az úgynevezett O’Neill Cylinder volt. Az ellentétes irányban forgó két hatalmas hengert egyenként 8 kilométer átmérőjűnek és 32 kilométer hosszúnak képzelték el, összesen több mint egymillió lakossal. A rendszernek saját időjárásrendszere is van, de a legizgalmasabbnak talán mégsem ez, hanem a forgástengelyek lettek volna, ahol súlytalanság van, így a lakók mindenféle lebegős extrém szabadidős tevékenységet tudnának végezni.

A merész ötletekből nem lett semmi, a nagy nekibuzdulás után megnyirbálták a NASA költségvetését, és nemhogy űrvárosokat nem építettek, de még a holdutazások is elakadtak.

Ugyanakkor napjainkban ismét reneszánsza van a témának, fenti modelleke igencsak hajazó űrkolónia megjelent a Csillagok között sikerfilmben (2014), és magáncégek is bekapcsolódtak az űrutazások lebonyolításába.

Még az sem teljesen kizárt, hogy leporolják ezeket a korábbi ötleteket.

-ja-